Aljzat szigetelés

A XXI. századi építészetben egyre nagyobb hangsúly kerül az energiatakarékosságra, környezetvédelemre. Ennek megvalósításához rengeteg eszköz és lehetőség áll rendelkezésünkre, kezdve a megújuló energiaforrások alkalmazásától az épületszerkezeti sajátosságokig. És, hogy mit is értünk utóbbi alatt? Az alábbi cikkben részletesebben kitértünk arra, hogy miért van szükség jó minőségű hő-, és vízszigetelésre, nem csak az energiatakarékosság és környezetvédelem jegyében, hanem az épületek tartósságának szempontjából is.

Alépítményi szigetelés

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy a falak, nyílászárók, tetőtér megfelelő szigetelése megkérdőjelezhetetlen, hiszen ennek hiányában nem csak komfortérzetünk szenvedne csorbát, de hatalmas pénzkidobásról is beszélhetnénk. A családi házak, társasházak, panelek, irodaházak, iskolák, üzemek stb. fenntartása csak akkor lehet gazdaságos, és persze környezetbarát, ha a hő-, és vízszigetelés magas színvonalú, időt álló és jól kiépített. Sokan azonban megfeledkeznek róla, vagy kevésbé tartják fontosnak az aljzat szigetelés kiépítését, pedig ez épp olyan lényeges, mint az előbbiekben felsorolt szigetelendő felületek. 

Aljzat vízszigetelés

Alépítményi szigetelésnek nevezzük a talajjal érintkező épületszerkezetek, illetve az azok által határolt helyiségek szigetelését. A nedvesítő hatások között megkülönböztetünk talajpárát, talajnedvességet és talajvizet. Ez az egyik legfőbb csoportosítási alapja az alépítményi szigeteléseknek is.

A vízszigetelés célja mindhárom esetben, hogy az épületszerkezetet, valamint a belső tereket megóvja a nedvességtől. A legegyszerűbb a talajpára elleni szigetelés, ezt legtöbb esetben önmagában nem is kell kialakítani. Ugyanis a talajnedvesség elleni szigeteléssel orvosolni lehet az épületszerkezeteken lecsapódó nedvesség, azaz a pára problémáját is. A talajnedvesség elleni aljzat szigetelés azonban már más tészta. Az ilyen jellegű aljzatbeton szigetelés, lábazati vízszigetelés akadályozza meg, hogy az épületszerkezetekbe pl.: alaptest, pincefal, padlók stb., a talajból kapilláris nedvesség szívódjon be. Előfordul, hogy az épületszerkezetre ható víznyomást is fel kell venni, ami komoly kihívást jelent, és nagyobb szakértelmet igényel az aljzatbeton vízszigetelés kiépítésekor.

Egy épületet alapvetően három irányból érhet víz, mégpedig alulról, azaz a talaj felől; a talajszint felett, például a falakban áramló víz által; és persze felülről, a tető irányából. Az épületekben, lakásokban a nedves falak sok kellemetlenséget okoznak. Romlik az épület hőszigetelő képessége, növekszik a fűtés energiaigénye, valamint a felújítások gyakorisága, s csökkenhet az ingatlan értéke is. A talajvíz okozta falnedvesedést könnyű felismerni. A ház falain jól láthatóan, magasra felkúszik a nedvesség, a fal ledobja a vakolatot. Ezzel pedig együtt jár a penészedés, dohos szag, belső vakolat hullása. Nem beszélve arról, hogy a nedvesség átterjed a padlóra, bútorokra. A rossz minőségű aljzat vízszigetelés utólag is kijavítható, azonban ez valódi szakértelmet és tapasztalatot igényel, így csak professzionális, ezzel foglalkozó vállalkozásokat érdemes megbízni erre a feladatra.

Minden új épület esetén gondoskodni kell a megfelelő aljzatbeton vízszigetelés, lábazati vízszigetelés kivitelezéséről, hiszen a szigetelőrendszernek védelmet kell nyújtania a környezeti hatásokkal szemben, méghozzá hosszútávon, mert ezek javítása később komoly költségeket is jelenthetnek, főleg az aljzatbeton szigetelés esetén.

A nagyobb méretű, akár többszintes mélygarázs építése során hatványozott fontosságú a százszázalékos szigetelés, ugyanis ennek akár több szintje is a talajvízszint alatt lehet. Itt már elsődleges szempont a talajvíznyomás elleni szigetelés is, azonban kisebb pincék esetében sem érdemes ezt félvállról venni.

Gyakran előforduló fogalom a talajpára elleni szigetelés is ebben a témában. Lényegében a talajpára és talajnedvesség elleni szigetelések kialakítása megegyezik. Mivel a talajnedvesség ellen irányuló aljzat szigetelés mondhatni egy nagyobb veszélyforrás elhárítására irányul, ezzel együtt a talajpára elleni szigetelés is megoldható. Kifejezetten csak talajpára elleni aljzat szigetelés ritkán készül.

Aljzat hőszigetelés

Szakértők kutatásai szerint egy épület teljes energiaveszteségének közel 20%-a a talaj felé adódik át, így érdemes az aljzat hőszigetelés megfelelő kialakítására nagy hangsúlyt fektetni. Az aljzatbeton hőszigetelés nagyvonalakban nem más, mint a földszinti padlóburkolat alatt található szigetelés, az aljzat szigetelés egyik válfaja. Az aljzatbeton szigetelés fő feladata a talajon lévő padlóburkolat, illetve a pince, mélygarázs stb. hő-, és vízszigetelése.
Persze nem ez az egyetlen szempont, hiszen emeletes házak, panellakások, társasházak esetében az emeletek közti födémek lépészaj kizárására is szolgálnak, tehát a hangszigetelésben is szerepet játszik.

A régebbi, akár előző században készült épületek esetében gyakran előfordul, hogy az aljzat vízszigetelés, aljzat hőszigetelés részben hiányos, vagy épp teljességgel hiányzik, hiszen erre korábban nem fektettek kellő hangsúlyt. Napjainkban azonban az új építésű otthonok, üzemek, gazdasági épületek esetében már elsődleges szempontok között szerepel az aljzat szigetelése. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a lehetőség adott az utólagos aljzat szigetelés kiépítésére is. Több alapanyag közül válogathatunk, de természetesen nem érdemes mellőzni a minőségi gyártmányokat, mert csak így garantálható, hogy az aljzat szigetelés hosszútávon el tudja látni, amire hivatott. A Jó minőségű lépésálló expandált (EPS), extrudált (XPS) polisztirol vagy kőzetgyapot hőszigetelések tökéletesen alkalmasak a fűtött aljzatok szigetelésére. A jelenlegi követelmény értékek eléréshez javasolt 10-15 cm vastag aljzat hőszigetelés, persze ezt a felhasznált alapanyagok is befolyásolják.

Lábazat vízszigetelés

A lábazati vízszigetelés is kétséget kizáróan az egyik legfontosabb szempont az építkezések során. Az épületek lábazatai szerkezetét is nagy gondossággal, precizitással kell hő-, és vízszigetelni. A lábazat az épületek egyik gyenge pontja a szigetelés szempontjából, hiszen ez az egyik legnagyobb hőhíd az épületekben, mivel itt találkozik a talaj, járda, falszerkezet stb. A hőhidak által sok energia távozhat feleslegesen az épületből, főleg fűtési szezonban, de nagyban hozzájárulnak a penészedés, gombásodás kialakulásához is. A lábazatot folyamatosan érik a környezeti, mechanikai hatások, úgy, mint a talajban lévő nedvesség, vagy vegyi anyagok, csapóeső, fizikai behatások stb. Nem véletlen, hogy a lábazat vízszigetelés az egyik legkritikusabb pontja az építkezéseknek.

Pincék szigetelése

A pince egyre inkább felértékelődik több szempontból is, hiszen így könnyen nyerhetünk plusz négyzetmétereket még akkor is, ha egy kisebb telekről beszélünk. A földszint alatti teret pedig igény szerint lehet különböző funkciójú helyiségekké alakítani, mint például műhely, dolgozószoba, konditerem, játékterem, garázs, spájz, vagy akár az egyre népszerűbb házi borospincék is helyet kaphatnak itt. A megfelelő aljzat vízszigetelés, és hőszigetelés éppen ezért kiemelt fontosságú.
A talajjal érintkező pincefalnak és a pince padlójának is legalább 0,25 W/m2K hőátbocsátási tényezőt kell elérnie a 2020. december 31. utáni új építkezéseknél.

LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA!

Utólagos aljzat vízszigetelés

Falak utólagos vízszigetelése

A falak és lábazatok szigetelése utólag is megoldható egyszerűbb módszerekkel is, ha régebbi elavult épületekről beszélünk. A házak falának átnedvesedését a benne lévő kapillárisok okozzák, amelyeken felszivárog a talajvíz. Ennek kiküszöbölésére többféle módszer is létezik, azonban a leghatásosabb és legkevesebb bontással járó utólagos szigetelési eljárás az injektálás.
Az injektálással a falba, akár téglából, akár zsalukőből, akár betonból készült, egy a fal vízzáró képességét fokozó vegyi anyagot juttatunk. Az injektáló anyag egy olyan vegyi szigetelőszer, amely a falazatba juttatva megkeményedik ezzel elzárva a kapillárisokat, és víztaszítóvá téve a kezelt részeket. Ez jelentősen megnöveli a falszerkezet vízzáróságát,

Lábazati vízszigetelés utólag

A lábazat vízszigetelés is megoldható utólag. A lábazat lényegében a homlokzati fal meghosszabbítása a talaj felé, ezért a homlokzat szigetelése során célszerű ezt is megújítani. Egyik legfontosabb szempont, hogy a lábazat és a homlokzati fal szerkezet hővezetési tényezője megközelítőleg egyforma legyen, hogy elkerülhessük a hőhidak kialakulását, vagy minimálisra csökkentsük ennek esélyét. Sok épületnél tapasztalható, hogy a lábazat síkja kintebb van, mint a homlokzat, ez azonban rendkívül rossz megoldás, hiszen a homlokzatról lecsorgó víz így könnyebben bejut a lábazatba. Az utólagos lábazat vízszigetelés vagy hőszigetelés kialakítása során is többféle alapanyag közül válogathatunk.

Aljzatbeton szigetelés utólag

A padló alatt elhelyezkedő aljzatbeton szigetelés utólagos pótlása, vagy javítása a legnehezebb és legnagyobb felfordulással járó feladat, hiszen legtöbb esetben a padló, vagy a padlóburkolat felszedésére van szükség. Éppen ezért, ha teljes körű lakásfelújítás, vagy otthonépítés előtt áll, mindenképp érdemes sort keríteni egy kiváló minőségű, remek alapanyagokkal operáló aljzatbeton szigetelés kiépítésére, vagy felújítására. A profi szakemberek segítségével az aljzatbeton szigetelés is kivitelezhető.